Születtem Mosonszentandráson 1916. április 16-án. Mosonmagyaróváron érettségiztem a piarista gimnáziumban, 1934-ben.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szereztem történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet. Itt avattak bölcsészdoktorrá 1939-ben. Itt voltam tanársegéd, közben elvégeztem a Közgazdasági Egyetem gazdaságföldrajzi szakát. Így kerültem Mosonmagyaróvárra, a Mezőgazdasági Főiskolára tanárnak agrárföldrajz-pedagógia szakon 1943-ban.
1944-ben megszerveztem a Főiskola mellett működő Széchenyi Népfőiskolát, aminek igazgatója voltam megszűnéséig, 1949-ig.
Ekkor bélistára kerültem, voltam favágó, kántor a Szigetközben, majd Győrben segédmunkás az Építő Vállalatnál, eladó a Rafilm boltjában, végül furulyatanár a zeneiskolában.
1956-ban tanár lettem a mosonmagyaróvári Gimnáziumban, innen tartóztattak le 1957-ben, és elítéltek másfél évre. Szabadulásom után újra kezdődött segédmunkás, majd furulyatanár életem, míg végre 1963-ban tanár lehettem a győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában. Innen mentem nyugdíjba 1976-ban.
Közben a tudományos kutató munkámat megszakítatlanul végeztem a Tudományos Akadémia megbízásából. Tanulmányaimmal országos első díjakat nyertem. 1975-ben jelent meg első országos sikerű könyvem, a Szigetközi Krónika.
Irodalmi munkásságom:
- Szigetköz vízrajza; Bölcsészdoktori értekezés 1939
- Szigetközi Krónika; Győr, 1975
- A lipóti Petőfi TSZ története; 1976
- Tanulmányok Dunaszentpálról; 1977
- Szigetköz; a Gondolat kiadó néprajzi sorozatában, 1980
- A néprajzi anyag felhasználása a történelem-szakkörökben; Tankönyvkiadó, 1977, második kiadás, 1982
- A kisalföldi kocsik, szekerek szókincsének nyelvatlasza és szótára; az ELTE és az MTA Nyelvtudományi Intézetének kiadása, 1985
- A Tündértó titka, Kisalföldi népmesék; Móra kiadó, 1987
- Ezer Sziget Országa, Szigetköz; Móra kiadó, 1988
- Rábaköz és a Hanság; Novadat kiadó, 1991
- Táltosok, tudósok, boszorkányok, Kisalföldi népmondák; Hazánk kiadó, 1992
Tanulmányaim jelentek meg az Ethnographia, az Arrabona, a Néprajzi Értesítő, a Magyar Nyelvőr szakfolyóiratokban, A Magyar Néprajz 3. kötetében, az MTA emlékkönyveiben, kiadványaiban, francia, német, csehszlovák folyóiratokban.
Előadásaim száma több száz.
„Aki szereti a fajtáját, népét, annak csodálatos a mi munkánk. Mert azt csak szeretetből és alázattal lehet, szabad csinálni. Magható történetek, élmények fűznek a Szigetközhöz, a Rábaközhöz és a Hansághoz. Errefelé ragaszkodóak az emberek. Azonban, ha valaki magas lóról próbál közeledni feléjük, bezárkóznak, elfordulnak…”
Szabadföld, 1993. február
„A néprajzi munka kiindulópontja a szeretet. Ezt megérzik az emberek, és csak annak nyitják ki szívüket, akiből érzik, hogy szeretet árad. Nekem nagyon sok kedves emlékem van, ami összeköt az egyszerű emberekkel.”